Tánjá - Likuté Ámárim

A közepesek könyve

(2) Az Álter Rebbe fiai által írt előszó a Tánjá nyomtatott kiadásához

unnamed_qd.jpeg

הַסְכָּמַת הָרַבָּנִים שֶׁיִּחְיוּ בְּנֵי הַגָּאוֹן הַמְחַבֵּר זִכְרוֹנוֹ לִבְרָכָה נִשְׁמָתוֹ עֵדֶן

הֱיוֹת שֶׁהוּסְכַּם אֶצְלֵינוּ לִיתֵּן רְשׁוּת וְהַרְמָנָא לְהַעֲלוֹת עַל מַכְבֵּשׁ הַדְּפוּס

לְזִכָּרוֹן לִבְנֵי יִשְׂרָאֵל

כָּתוּב דִּבְרֵי יוֹשֶׁר וֶאֱמֶת, דִּבְרֵי אֱלֹקִים חַיִּים שֶׁל אֲדוֹנֵנוּ אָבִינוּ מוֹרֵנוּ וְרַבֵּנוּ זִכְרוֹנוֹ לִבְרָכָה

כְּתוּבִים בִּכְתַב יָדוֹ הַקְּדוֹשָׁה בְּעַצְמוֹ וּלְשׁוֹנוֹ הַקָּדוֹשׁ

שֶׁכָּל דְּבָרָיו כְּגַחֲלֵי אֵשׁ בּוֹעֲרוֹת, יַלְהִיבוּ הַלְּבָבוֹת לְקָרְבָן לַאֲבִיהֶן שֶׁבַּשָּׁמַיִם

וּבְשֵׁם אִגֶּרֶת הַקֹּדֶשׁ נִקְרְאוּ, שֶׁרוּבָּם הָיוּ אִגֶּרֶת שָׁלוּחַ מֵאֵת כְּבוֹד קְדוּשָּׁתוֹ לְהוֹרוֹת לְעַם ה' הַדֶּרֶךְ יֵלְכוּ בָהּ וְהַמַּעֲשֶׂה אֲשֶׁר יַעֲשׂוּן

וּמֵחֲמַת שֶׁבְּכַמָּה מְקוֹמוֹת הִצִּיב לוֹ צִיּוּנִים בְּסֵפֶר "לִקּוּטֵי אֲמָרִים" שֶׁלּוֹ, וְדִבְרֵי תוֹרָה עֲנִיִּים בְּמָקוֹם אֶחָד וַעֲשִׁירִים בְּמָקוֹם אַחֵר

“וּמַה גַּם בִּשְׁבִיל דָּבָר שֶׁנִּתְחַדֵּשׁ בּוֹ – "קוּנְטְרֵס אַחֲרוֹן" עַל אֵיזֶה פְּרָקִים, אֲשֶׁר כָּתַב בְּעֵת חִיבְּרוֹ הַסֵּפֶר "לִקּוּטֵי אֲמָרִים

פִּלְפּוּל וְעִיּוּן עָמוֹק עַל מַאַמְרֵי זֹהַר וְעֵץ חַיִּים וּפְרִי עֵץ חַיִּים שֶׁנִּרְאִים כְּסוֹתְרִים זֶה אֶת זֶה

וּבְרוּחַ מִבִּינָתוֹ מְיַשְּׁבָם כָּל דִּיבּוּר עַל אוֹפְנָיו שֶׁכָּתַב בְּ"לִקּוּטֵי אֲמָרִים"

רָאוֹ רָאִינוּ, שֶׁרָאוּי וְנָכוֹן לְחַבְּרָם עִם סֵפֶר "לִקּוּטֵי אֲמָרִים" וְ"אִגֶּרֶת הַתְּשׁוּבָה" שֶׁל כְּבוֹד קְדוּשַּׁת אֲדוֹנֵנוּ אָבִינוּ מוֹרֵנוּ וְרַבֵּנוּ זִכְרוֹנוֹ לִבְרָכָה.

אֵי לָזֹאת, בָּאנוּ לְהָטִיל גּוּדָא רַבָּה וּגְזֵרַת נִדּוּי־חֵרֶם־שַׁמְתָּא דְּרַבָּנָן דְּלֵית לָהּ אַסְוָותָא

שֶׁלֹּא יָרִים אִישׁ אֶת יָדוֹ לְהַדְפִּיס כְּתַבְנִיתָם אוֹ זֶה בְּלֹא זֶה

מֶשֶׁךְ חֲמִשָּׁה שָׁנִים מִיּוֹם דִּלְמַטָּה

בְּרַם, כְּגוֹן דָּא צָרִיךְ לְאוֹדוֹעֵי

שֶׁבַּעֲוֹנוֹתֵינוּ הָרַבִּים, סָפוּ תַמּוּ כִּתְבֵי יָדוֹ הַקְּדוֹשָׁה בְּעַצְמוֹ אֲשֶׁר הָיוּ בְּדִקְדּוּק גָּדוֹל לֹא חָסֵר וְלֹא יָתֵר אוֹת אַחַת

וְלֹא נִשְׁאַר, כִּי אִם זֶה הַמְעַט מֵהַרְבֵּה אֲשֶׁר נִלְקְטוּ אֶחָד לְאֶחָד מֵהַעְתָּקוֹת הַמְפוּזָּרִים אֵצֶל הַתַּלְמִידִים

וְאִם הִמָּצֵא תִמָּצֵא אֵיזֶה טָעוּת, "שְׁגִיאוֹת מִי יָבִין?", יִמָּצֵא הַטָּעוּת דְּמוּכָח מִטָּעוּת סוֹפֵר, וְהַכַּוָּונָה תִּהְיֶה בְּרוּרָה

הַיוֹם, יוֹם ה' כ"ב אִיָּיר תקע"ד לִפְרָט קָטָן

נְאוּם דּוֹב בֶּער בֶּן אֲדוֹנִי אָבִי מוֹרִי וְרַבִּי הַגָּאוֹן הֶחָסִיד קְדוֹשׁ יִשְׂרָאֵל מָרָנָא וְרַבָּנָא שְׁנֵיאוֹר זַלְמָן זִכְרוֹנוֹ לִבְרָכָה, נִשְׁמָתוֹ בְּגִנְזֵי מְרוֹמִי

וּנְאוּם חַיִּים אַבְרָהָם בֶּן אֲדוֹנִי אָבִי מוֹרִי וְרַבִּי הַגָּאוֹן הֶחָסִיד מָרָנָא וְרַבָּנָא שְׁנֵיאוֹר זַלְמָן זֵכֶר צַדִּיק לִבְרָכָה, נִשְׁמָתוֹ בְּגִנְזֵי מְרוֹמִים

וּנְאוּם מֹשֶׁה בֶּן אֲדוֹנִי אָבִי מוֹרִי וְרַבִּי הַגָּאוֹן הֶחָסִיד שְׁנֵיאוֹר זַלְמָן זִכְרוֹנוֹ לִבְרָכָה, נִשְׁמָתוֹ בְּגִנְזֵי מְרוֹמִים

Az áldott emlékű szerző, akinek lelke az Édenben van, fiainak, rabbiknak ajánlása. 

Mely alapján úgy döntöttünk, hogy engedélyt és felhatalmazást adunk arra, hogy e könyvet nyomtatásba adjuk, hogy Izrael fiai számára emlékül lehessen, mint az egyenesség és igazság írott művei, "az élő Isten szava" ahogy a hászid irodalmat nevezik, amelyeket urunk, atyánk, mesterünk és tanítónk, az áldott emlékű Sneur Zálmán rabbi személyesen, saját szent kezével, saját szent szavaival jegyzett le, és amelyek szavai mind olyanok, mint az égő parázs, amely lángra lobbantja az emberek szívét, hogy közel hozza őket mennyei Atyánkhoz.

Ezek a beszédek az Igeret HáKodes azaz szent levelek gyűjtőcímet viselik, mivel többnyire levelek, amelyeket a szent rabbi küldött, hogy megtanítsa az Isten népét az útra, amelyen járniuk kell, és a cselekedetre, amelyet meg kell tenniük.

„Az út...” kétségkívül az ember saját maga általi tökéletesítésének hászid módozataira utal, azokra a levelekre, amelyek útmutatást nyújtanak az Isten iránti szeretet és félelem eléréséhez, valamint Isten megfelelő szolgálatához az ima és a Tóra tanulmányozása révén, míg „a cselekedet...” a jótékonysággal és hasonlókkal foglalkozó, inspiráló levelekre utal.

Miután [atyánk] több helyen is hivatkozott a Széfer Likuté Ámárim című könyvére, és mivel „a Tóra szavai az egyik helyen szűkszavúak, a másikon bőségesek”1, így az Igeret HáKodes egyes témái a Likuté Ámárimban bővebben lettek kifejtve és fordítva - különösen azért, mert az [Igeret HáKodes több] új a Likuté Ámárimra vonatkozó témát vezet be egy Kuntresz Ácháron „Utolsó füzet” formájában bizonyos fejezetekről, amelyeket akkor írt, amikor a Széfer Likuté Ámárimot megírta;

A Kuntresz Ácháron a Zohár, az Éc Cháim és a Pri Éc Cháim egymásnak ellentmondani látszó passzusainak mély vitáiból és meglátásaiból áll, melyeket Sneur Zálmán rabbi az ő megértő szellemében, a szerző minden egyes passzust a Likuté Ámárimban kifejtett összefüggések szerint old meg - így az Igeret háKodes ezen része minden bizonnyal közvetlenül kapcsolódik a Likuté Ámárimhoz -, ennek megfelelően úgy ítéltük meg, hogy megfelelő szentéletű urunk, atyánk, tanítónk és mesterünk az Igeret HáKodesben található értekezéseit összekapcsolni a Széfer Likuté Ámárim és az Igeret HáTesuvá munkákkal, hogy együtt nyomtassuk ki azokat.

Ezért nagy kerítést, azaz védőgátat vonva, hogy elkerüljük rabbik kiátkozását, mely ellen nincs orvosság, hogy senki ne emelje fel a kezét arra, hogy ezeket a beszédeket jelenlegi formájukban, azaz a Likuté Ámárimmal együtt, vagy egyiket a másik nélkül kinyomtassa, az alábbi dátumtól számított öt évig.

Az alábbiakat azonban fontos tudomásul venni: 

Nagy szerencsétlenségünkre Sneur Zálmán rabbi saját, szent keze által írt kéziratok, amelyeket nagy pontossággal, egyetlen fölösleges vagy hiányzó betű nélkül állított össze, elkallódtak. A bőséges anyagból csak ez a kisszámú írás maradt meg, amelyet a tanítványok között elterjedt másolatokból gyűjtöttünk össze, egyenként.

Ha tehát hibát fedeznénk fel, mert „ugyan ki tudja elkerülni a hibákat?”2, a nyilvánvaló hibákat írói elszólásból eredőnek fogjuk azonosítani, azonban a jelentés így is világos lesz.

Ma, a hét 5. napja csütörtök, Ijár 22., a hatodik évezred 574. évében. 

A fentieket kijelentette DovBer, uram, apám, tanítóm és mesterem fia, gáon és hászid, Izrael szentje, tanítónk és mesterünk Sneur Zálmán, az áldott emlékű, akinek lelke az ég rejtett kincsesházaiban nyugszik.

Kijelentette továbbá Cháim Ávráhám, uram, apám, tanítóm és mesterem fia, a gáon és hászid, tanítónk és mesterünk Sneur Zálmán; legyen áldott a cádik emléke, akinek lelke az ég rejtett kincsestáraiban nyugszik. 

Kijelentette továbbá Mose, uram, apám, tanítóm és mesterem, a gáon és hászid Sneur Zálmán fia, az áldott emlékű, akinek lelke az ég rejtett kincsesházaiban nyugszik.

  1. Jeruzsálemi Talmud, Ros Hásáná 3:5, melyet a Toszfot kommentár is említ a Keritot traktátus 14a oldalán.
  2. Zsoltárok 19:13 alapján

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tanja.blog.hu/api/trackback/id/tr3116801140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Tánjá - Likuté Ámárim

A Tánjá című könyv (héberül: תניא) a hászid filozófia egyik korai műve, amelyet a chábád hászidizmus alapítója, Sneur Zálmán ljádi rabbi (1745-1812) írt, és először 1796-ban jelent meg. Hivatalos címe Likuté Ámárim (ליקוטי אמרים, azaz mondások gyűjteménye), de a könyv neve közismertebb a kezdő szava alapján, a Tánjá, ami annyit jelent, hogy „a brájtában tanultuk”. A Tánjá öt részből áll, amelyek lefektetik a haszid misztikus teológia alapjait, mint a zsidó élet mindennapi spirituális életének kézikönyvét. A Tánjá a chábád hászid filozófia és miszticizmus fő műve, a chábád iskola későbbi, egymást követő vezetői (Rebbék) által mondott beszédek gyűjteményei és könyvei mind a Tánjá szemléletére épülnek. A chábád abban különbözik más hászid irányzatoktól, hogy kifejezetten a Tóra és a rabbinikus irodalom filozófiai vizsgálatára és azok intellektuális elemzésére törekszik, szemben a főleg érzelmi alapú megközelítésekkel. Így a chábád hászid írásokat jellemzően a szisztematikus, intellektuális okfejtés struktúrája jellemzi, míg az általános hászid miszticizmus más klasszikus szövegei általában inkább kompilált vagy anekdotikus jellegűek. A hászid miszticizmus egyik alapító alakjaként Sneur Zálmán rabbi és a Tánjában kifejtett megközelítése más haszid iskolák által is tisztelt, bár ők általában kerülik annak meditatív módszereit. A chábád mozgalomban a Tánját „a hászidizmus írott Tórájának” is nevezik, a számos későbbi chábád-írás pedig annak quasi „szóbeli” magyarázata. A Tánját ezért a chábád mozgalomban a hászidok meghatározó szövegének tekintik.

Friss topikok

  • Ács Laci: Az a kifejezés,amit te itt - másokhoz hasonlóan - "pogány népeknek" vagy " pogányoknak" fordítasz,... (2022.12.12. 19:50) 19. fejezet
  • Ács Laci: Itt az eredeti: וְלָכֵן, גַּם הַיֵּצֶר הָרָע וְכֹחַ הַמִּתְאַוֶּה לִדְבָרִים הָאֲסוּרִים, הוּא שֵׁ... (2022.04.24. 15:28) 8. fejezet
  • Ács Laci: Egyes ,önmagukat "progresszivnek" nevező keresztény és zsidó "teológusok" /köztük hazánkban a legi... (2022.02.03. 10:17) 3. fejezet
  • Ács Laci: Tegyük fel,hogy a Tanjában valóban "pogányokról " van szó,nem általában nemzsidókról, sőt,nem is... (2022.01.25. 22:00) 2. fejezet
  • Ács Laci: Nézzük a Bava batra 10b- t,amire a Tanja első fejezete a legvégén hivatkozik: "It is taught in a ... (2022.01.24. 13:51) 1. fejezet

Címkék

süti beállítások módosítása